Jön az éghajlati pénz?

CO₂-ár hajtja a fűtési költségeket - az éghajlati pénz még sokáig várat magára

A fosszilis tüzelőanyagok CO₂-ára fokozatosan emelkedik - és ezzel együtt a fűtési költségek is. 2027-től a nemzeti kibocsátás-kereskedelem átkerül az európai rendszerbe, ami további költségnövekedést jelent. Az eredetileg e költségek társadalmi hatásának tompítására tervezett klímapénz azonban még nem került bevezetésre. Most új igények merülnek fel.

2027-től az építőipar is az európai kibocsátáskereskedelem hatálya alá kerül. A CO₂-árképzés változása miatt az olaj- és gázárak jelentősen emelkedhetnek. Baden-Württemberg ezért arra kéri a szövetségi kormányt, hogy uniós forrásokkal támogassa a különösen érintett háztartásokat. A megfelelő kérelmek benyújtásának határideje 2025. június vége.

A kormánykoalíciós megállapodásban a kormánykoalíció klímapénzeket jelentett be kompenzációként - de ez egyelőre bejelentés maradt. A szén-dioxid-árból származó bevételek jelenleg a német kormány Klíma- és Átalakítási Alapjába folynak be, amely csak az idén mintegy tizenegy milliárd euróval lett dotálva. Ebből az alapból többek között az energetikai átmenetet fogják finanszírozni.

EU-támogatást kértek a szociális kiegyenlítéshez

Winfried Hermann (Zöldek), Baden-Württemberg tartomány közlekedési minisztere az április 2-i közlekedési miniszteri konferencia előtt a fogyasztóknak nyújtott könnyítésekre szólított fel. "A magasabb árakat szociálisan kell tompítani" - magyarázta."

Hermann szerint a szövetségi kormány szociális klímatervet nyújthat be az EU-hoz, és így akár 5,3 milliárd eurónyi támogatást is kaphat a szociális enyhítésre. Ha azonban a szövetségi kormány elmulasztja a határidőt, nem világos, mi lesz ezekkel a pénzekkel.

Baden-Württemberg a közlekedési miniszterek konferenciáján indítványt nyújtott be a kérdésben. A tartományoknak közösen kellene felszólítaniuk a szövetségi kormányt, hogy gyorsan cselekedjen és pályázzon az uniós forrásokra.

A tanulmány szerint: Csak a kézzelfogható klímapénzek meggyőzőek

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) friss tanulmánya is alátámasztja a hatékony kompenzációra vonatkozó felhívást: a tanulmány szerzője, Lars Felder hangsúlyozza, hogy a német kormánynak a homályos bejelentések helyett konkrét intézkedéseket kell hoznia.

A szén-dioxid árát 2021-ben vezették be tonnánként 25 eurós áron, és azóta fokozatosan emelkedett: 2022-ben és 2023-ban 30 euró, 2024-ben 45 euró volt az ár. A 2025-ös év eleje óta az ár 55 euró. A tervek szerint 2026-ra tonnánként 55 és 65 euró közötti árfolyosót terveznek.

A DIW felmérése szerint a válaszadók mintegy 50 százaléka elfogadja a 45 eurós CO₂-árat, feltéve, hogy a bevétel 80 százaléka klímapénzként térül meg. Tízből négy válaszadó számára még a 200 eurós ár is elfogadható lenne - megfelelő kompenzáció mellett. Ugyanakkor 44 százalék elvben elutasítja a CO₂-árképzést, főként a várható többletterhek (39 százalék) vagy az éghajlati hatással kapcsolatos kétségek (26 százalék) miatt.

Klímapénz: a konkrét megvalósítás még bizonytalan

A Szövetségi Tanács 2024. március 22-én szén-dioxid-adó bevezetésére szólított fel. A Szövetségi Tanács 2024. március 22-i határozatában felszólította a szövetségi kormányt, hogy még abban az évben teremtse meg a jogi és technikai alapokat a klímapénz közvetlen kifizetéséhez. A kifizetést a szövetségi kormánynak automatikusan, nem pedig a tartományi hatóságokon keresztül kellene teljesítenie.

A szövetségi kormány 2024. november 21-én a Baloldali Párt kérdésére adott válaszában azonban az állt, hogy a klímapénz tényleges kifizetéséről csak a következő törvényhozási időszakban születik döntés.